2024 novemberében felkeresett bennünket a híres biológus-ornitológus, Ham István, akinek szakterülete a rétisasok, és ezekkel a madarakkal foglalkozott munkássága nagy részében. Egy alkalommal, amikor ellátogatott a Palicsi Állatkertbe, hosszú megfigyelés után észrevette, hogy a hét rétisas közül kettő – egy hím és egy tojó – különös vonzalmat mutat egymás iránt, és a többiektől elkülönülve potenciális párként viselkedik. Fontos megjegyezni, hogy ezek a példányok a Vad- és Sérült Állatok Befogadóközpontjának lakói, és maradandó sérüléseik miatt nem térhetnek vissza a természetbe. Ham István ötlete az volt, hogy ha kivitelezhető, ezt a két madarat egy külön, elszigetelt röpdébe helyezzék, hogy megpróbálják szaporítani őket. Ha sikerrel járnának, a fiókákat később szabadon engednék a természetben, ezzel is hozzájárulva e ritka ragadozómadár populációjának növekedéséhez a térségünkben.
Döntés született az ötlet megvalósításáról a Palicsi Állatkert vezetősége és Ham István folyamatos együttműködésével. A következő napokban megkezdődött a különálló röpde előkészítése, egy új fészek kialakítása, valamint megfigyelőkamerák telepítése a röpdén belül és a fészek fölé, hogy minél részletesebben nyomon lehessen követni a madarak társas dinamikáját és a szaporodási folyamatot. A munkálatokban és a projekt megvalósításában részt vettek az állatgondozók: Alexander Miler, Milan Marjanović, Csongor Husta és Boris Hardi, valamint az állatkert biológusa, Slobodan Cvetković.
Február közepén észlelték az első fészeképítési tevékenységeket mindkét madár részéről. Március elején a tojó lerakta az első tojást és megkezdte a kotlást. Néhány nap elteltével megjelent a második tojás, majd hamarosan a harmadik is.
